Acélszárny alakulat

A rettegettek

A Birodalmi Haditengerészet Acélszárny alakulatáról mindössze túlélők jelentéseiből, avagy biztos távolról végzett megfigyelésekből szerezhetünk - rövid, homályos, tapogatózó - információkat. Még a legtitkosabb Birodalmi feljegyzések is csak szűkszavúan, alig-alig említik ezt a három, Imperial (ISD) osztályú csillagrombolóból álló rajt. Puszta létük az egyetlen biztos információ; eredetük, összetételük, parancsnokuk teljesen ismeretlen a Felkelő hírközlés számára - ám a fenyegetés annál kézzelfoghatóbb. Harcmodoruk merőben eltér a Birodalomnál megszokottól: takarékosan bánnak vadászgépeikkel és energiájukkal, kitartóak, dörzsöltek, szinte lehetetlen őket lerázni. Feladatuk - vélhetően - a veszélyes elemek kézrekerítése. Igen hatékonyak; ha felbukkanásuk várható, egy-egy akció megtervezése sokkal több elővigyázatosságot követel, a lelepleződött földalatti mozgalmak tagjainak kimenekítése pedig komoly gondokat okozhat.

Az Acélszárny megszületése

Az osztagot a birodalom egyik legnagyobb stratégája, Tarkin nagymoff tervei alapján valósították meg - s a gyermek túlélte teremtőjét. A politikában kis szerepet vállaló, s éppen ezért gyávának, felelősséget kerülőnek tartott Moff tökéletesen átlátta a Birodalom közigazgatási és rendfenntartó rendszerének gyenge pontjait, nagyszerűen rávilágítva a lényegre, mely később az Acélszárny elve lett. Az elfoglalt rendszerek ellenőrzése ugyanis mindenkor a helytartó, illetve annak hiányában a legmagasabb rangú ügyeletes tiszt hatásköre. Utóbbi a körzetbe kirendelt csillagromboló raj parancsnoka, akinek feladatai, közé tartozik a rendszer bűnözőinek kézre kerítése is. Ez azonban korántsem könnyű, hiszen ha az illetőnek sikerült egérutat nyernie és a hipertérbe távoznia, máris elhagyta a körzet határát, melynek átlépése nem csak gazdaságtalan, de biztonsági szempontból egyenesen felelőtlen lett volna a csillagrombolók részéről. Nem lévén más lehetőség, ilyenkor ki kellett deríteni, hová menekülhetett a körözött személy, s az ügyet át kellett adni a területileg illetékes helyőrségnek - azaz el kellett ismerni a kudarcot, és részletes jelentést küldeni. Ez már csak azért sem volt igazán biztonságos, mert az adásokat alkalmasint valaki lefülelhette. Tarkin egy idő után megelégelte, hogy a csapatoknak megalázó módon saját kudarcukról kelljen tájékoztatni a másik helyőrséget, s nekilátott a később Acélszárny néven ismerté vált alakulat létrehozásához. A nagymoff a Birodalom gyenge pontjainak megerősítésére törekedett. Hogy betömködjék a réseket, egy körzethatároktól független, könnyen és gyorsan mozgatható, hatékony csapásmérő osztagot kellett létrehozni. Az egység hadműveleti kötelezettségektől mentesen, Ő Császári Fensége különparancsával rendelkezik, s számára bármely rendszerben minden segítség megadatik. Ennek köszönhetően egyfajta elit kommandóalakulat öltött formát, melynek jóváhagyására nem kellett sokat várni. Az Uralkodó személyesen bólintott a tervre, és ültette Tarkint (a sors fintora) az első Halálcsillag parancsnoki székébe. Valós feladatuk nem sokban tér el a feltételezettől - szökésben lévő, a Birodalom politikai érdekeit sértő, illetve számára fenyegetést jelentő személyek kézre kerítése.

Az alakulat

Az Acélszárny három Imperial osztályú csillagrombolóból és a hozzájuk tartozó teljes személyzetből, illetve gépparkból áll. Azonosítójelük nincs nyilvántartva, ezért minden kísérlet, mellyel eredetüket akarják megállapítani, eleve kudarcra ítélt - kódjukat gyakran még a helytartók sem ismerik, érkezésüket csupán egy-egy szűkszavú üzenet előzi meg. Az egység parancsnoka különös kiképzést kapott, Coruscantról Ralle ezredes, aki - bár már az ötvenes éveiben jár - mindig képes újítani, fiatalosan gondolkodni. Morus Ralle Tarkin egyik legjobb tanítványa, aki mindig tiszteletben tartotta a Moff munkásságát, és a Birodalomhoz fűződő érdekeit - ennek következtében ritkán szalasztja el a zsákmányt, mindig elégedett a munkájával, s tudja, feljebbvalói úgyszintén. Mindig lojális az uralkodóhoz, bár eszközei, cselekedetei gyakran eltérnek a birodalmi szabályzattól - teheti, hisz nincs, aki hadbíróság elé állítaná, ha végrehajtja a feladatot. A nagymoff halála után Kenney nevű hajóját Tarkin-ra keresztelte át, ezzel is adózva tanítója tiszteletének. Módszerei, gondolkodásmódja sok mindenben megegyezik a határvidéken szolgálatot teljesített Thrawn-éval - de nem-emberi mivolta és intelligenciája miatt, mely egyenrangú partnerekké teszi őket, Ralle gyűlöli és megveti az admirálist.

Legendásan nyugodt és józan gondolkodású parancsnok, mellyel - akárcsak Thrawn - többször meglepte már mind legénységét, mind áldozatait. Az osztag vezérhajóján, a Chaser-en tartózkodik, melynek egyben kapitánya is. A másik két romboló, az Invader és a Tarkin egy-egy megbízható embere alatt áll. A teljes parancsnoki személyzet a különleges kiképzést kapott emberek közül került ki, ezért az Acélszárny három hajója jól működő, olajozott gépezetként cselekszik

Bár kívülről mindhárom hajó egyforma - így, ha netán magányosan cserkészik prédájukat, az áldozat sosem lehet biztos benne, hogy melyikük az éppen - belülről akadnak eltérések. A Chaser képviseli a legnagyobb tűzerőt, nehézlézer-ütegei hatékonyabbak egy átlagos csillagrombolóénál, lőelemképző számítógépei pedig hihetetlenül pontosak. A hangárokban csak TIE Interceptorok és bombázók várakoznak, a lépegetők és a többi, kisebb hajó helyett pedig - átalakított hangárban - egy zsákmányolt koréliai korvett bújik meg. Az Invader és a Tarkin átlagos tűzerővel, de több csapatszállító és űrcsatára használható géppel rendelkezik. A Tarkin fedélzetén egy különlegesen felszerelt elfogóraj is helyet kapott.

Történelem

Mivel egy átlagos Imperial osztályú csillagromboló önmagában is elég egy rendszer leigázásához, a három hajó ritkán portyázik együtt. Egyik legkiemelkedőbb teljesítményük az akkor még független Mon Kalamári Ellenálló Csoport parancsnoka, Ackbar elfogása volt. A tény, hogy egy későbbi, jellemzően vakmerő Felkelő-rajtaütéssel sikerült a leendő admirálist kiszabadítani, nem csökkenti érdemeiket, hiszen a fontos fogoly biztos helyre szállítása már nem az ő feladatuk, így nem az ő kudarcuk volt. A Felkelés egyszerűen jó alkalmat ragadott meg, amikor a Lambda-siklókból álló kötelék egy Nebulon-B csatahajó fedélzetére szállította Ackbart.

Hadviselés

Ralle két legjobb embere Deshend kapitány, az Invader és Keeler kapitány, a Tarkin parancsnoka. Ralle gondos válogatás után két fiatal tehetséget ültetett hajói parancsnoki székébe, s bár heves tiltakozást váltott ki ezzel a Haditengerészet parancsnokságából, eddig mindketten beváltak. Ralle tudta, hogy nem fog csalódni bennük - saját maga vette kézbe kiképzésük utolsó szakaszát, s miként ő tanulta egykor, tanítványait is arra oktatta, hogy első a feladat sikere, aztán a Birodalom érdekei. Ezzel sikerült elkerülnie, hogy kapitányai - döntéseit, módszereit helytelenítve - ellene forduljanak valamely kritikus pillanatban, mint ahogy az néhányszor előfordult már a történelemben. Ha kell, az is előfordulhat, hogy futni hagyja áldozatát, s ilyenkor sokat számít, mennyire tartja kézben a beosztottjait.

Ralle Tarkintól örökölte azt a hivatástudatot, mellyel megtarthatta pozícióját - mind Vadernek, mind az Uralkodónak katonaként esküdött hűséget, és sokakkal ellentétben nem kocsonyaként remegve várta a parancsokat. Egyik szokatlan újítása a parancsnoki hídon szolgálatot teljesítő mérnök-technikus, aki egyfajta tanácsadóként szerepel; feladata a kapitány másodpercre pontos tájékoztatása a komolyabb próbatételeknél - ezáltal Ralle, ha szükséges, maximálisan ki tudja használni hajói képességeit. Csak akkor veti be teljes arzenálját, ha már bezárta a kört az áldozat körül, s ekkor már nemigen van kiút. Az Invader fedélzetén két tengerészgyalogos osztag gondoskodik a felszíni bevetések hatékonyságáról, emellett természetesen bármikor kész teljes létszámú helyőrség létrehozására. Ralle sosem kockáztat - ha kell, futni hagyja áldozatát a fölösleges veszteségek elkerülése végett.

Ritkán kerül elő, de az Acélszárnyhoz tartozik egy Interdictor osztályú kisegítő hajó is, mely azon kevés fejlesztések közül való, amit eredetileg nem háborús célokra (hanem mélyűri építkezésekhez) használtak. Ralle egyik kedvenc módszere a tetraéder-alakzat, melynek egyik csúcsában foglal helyet az Interdictor, a kilépő űrhajót pedig a rombolók fogják közre. Ahhoz, hogy valaki kitörjön ebből az ördögi csapdából, előbb az Interdictort kell megsemmisítenie, aztán pedig egérutat kell nyernie a másik három (vagy akár csak egy) csillagromboló elől. Belátható, hogy ez szinte lehetetlen feladat. A Felkelés szerencséjére, Ralle eddig csak nagyon ritkán vetette be ezt a módszert, mivel szerinte felettébb költséges és fölösleges. Ha teheti, e nélkül oldja meg a feladatot.

Tarkin koncepciója így tökéletesen bevált, a három hajó külön-külön is elégségesnek bizonyult egy-egy veszedelmesebb közeg ellen, ezért a Birodalom több pontján egyszerre is be lehet vetni őket. Tarkin úgy tervezte, hogy amint a lázadást elsöpörték a galaxisból, ő maga fog az Acélszárny osztag élére állni... a megerősített Lambda osztályú sikló azonban nélküle távozott az első Halálcsillagról - nem sokkal a végzetes robbanás előtt.